Sokan és sokat emlegetik az ultraviola (vagyis UV) sugarakat az egészségügytől egészen a textiliparig. Káros hatásai és az ellenük való védekezés gyakori téma, főként nyáron. De miért is olyan fontos ezzel foglalkozni? Mit is csinálnak a napsugarak?
UV vagy nem UV
Először is érdemes tisztázni, hogy a Napból érkező sugárzásnak csupán 10 százaléka UV sugárzás, élettani hatásai miatt mégis ezzel foglalkozunk a legtöbbet. Bár általában a káros hatásokról szólnak a hírek és ezeket hangsúlyozzák a szakértők, de van számos olyan folyamat, amelyért az ultraviola sugarak a felelősek és kifejezetten hasznosak, sőt nélkülözhetetlenek az emberi szervezet számára.
ABC
Az ultraviola sugaraknak több típusa van, ezek eltérő hullámhosszúak, így hatásukban is jelentős különbségek vannak.
UVA
az azonnali, de nem tartós barnulásért felelős, nem szűri meg a légkör (a szmog sem)
UVB
tartós barnulás okoz és a D-vitamin szintézist is ennek a tartománynak köszönhetjük, a felhők valamelyest képesek kiszűrni
UVC
a legkevesebbszer emlegetett, sterilizáló hatású ibolyántúli része a napsugaraknak, az atmoszféra nagyrészt megszűri
Ami közös mind a három típusban, hogy gyorsítják a bőr öregedését és számos megbetegedés okaként azonosíthatóak.
Oftalmo-heliosis
Az oftalmo-heliosis elnevezést arra a betegségcsoportra használják a szakemberek, ami a napsugarak okozta elváltozásokat gyűjti össze. Ezek elsősorban a bőr és a szem külső részének megbetegedései, de az UVA sugarak képesek a szem belsejébe is behatolni és komoly problémákat okozni.
Az UV sugarak okoznak akut problémákat, ilyen a köznapokban csak leégésnek nevezett bőrpír és a hóvakság is. Ugyanakkor nem szabad elfeledkeznünk a hosszú távon megmutatkozó hatásokról sem. A túlzott terhelés ugyanis kúszó hályogot, makula degenerációt és hámsejtes daganatos elváltozást, melanomát is okozhat.
Hogyan hat?
Az UV sugarak biológiai hatása az úgynevezett oxidatív stressz, ami sejtszöveti károsodáshoz vezet. Ez a sejtszinten tapasztalt negatív hatás okozza a fenti megbetegedéseket, ezt kell megakadályoznunk, ha meg akarjuk előzni a problémákat.
A test is védekezik, sőt regenerálódik is. Vagyis, ha kis mértékben éri a bőrt, szemet sugárzás, akkor annak káros következményeit a szervezet képes korrigálni, a sejteket helyreállítani. Ha azonban kiterjedt az ártalom vagy hosszú időn át, illetve gyakran jelentkezik efféle terhelés, akkor a test nem lesz képes a teljes megújulásra, maradni fognak sérült sejtek.
Ha egyszerűen akarjuk megfogalmazni ezt a folyamatot, akkor azt kell mondanunk, hogy a napsugárzás fokozza és gyorsítja az öregedést. Ez a bőrre és a szemre egyaránt igaz.
Mit tehet, aki napra megy?
A fent leírt sejtkárosodás, legrosszabb esetben, rákos megbetegedéshez is vezethet, éppen ezért a legfontosabb a megelőzés, a védekezés a káros hatások ellen. Ez pedig mindenkinek az egyéni felelőssége.
Untig ismételt, hogy mennyire fontos, hogy mindig viseljünk megfelelő, az UV sugarakat felfogó ruházatot és ellenőrzött minőségű, ha lehet polárszűrős (nap)szemüveget. Ezek a védőfelszerelések alkalmasak leginkább arra, hogy megvédjék sejtjeinket.
Különösen fontos, hogy a legkisebbek védelméről is gondoskodjunk. A gyerekek ugyanis szívesen pancsolnak a déli napon, nem jut eszükbe sapkát és napszemüveget felvenni, így nagy mennyiségű sugárzást gyűjthetnek be, amit szervezetük elraktároz.
A leghatásosabb, ha már kicsi korban megtanítjuk hogyan tudnak védekezni, ennek legjobb módja pedig a példamutatás vagyis ha mi magunk is viseljük a napszemüveget és csak a reggeli és délutáni órákban megyünk ki a vízpartra, még a nyaralás alatt is.
A cikk elkészítéséhez szakértőként dr. Serfőző Csilla, FICO szemész, gyermekszemész, refraktív sebész nyújtott segítséget, amit ezúton is köszönünk szépen.